Mindig is azt vallottam, hogy életkorunkból sem letagadni, sem ahhoz hozzáadni nem okos dolog. Ne üljünk fel annak a csalfa szólásmondásnak, mely szerint ki-ki annyi éves, amennyinek látszik, nem igaz továbbá az sem, hogy mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát, hamis az a tétel is, miszerint "nem az a fontos, az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal" (hajdani sláger), szent igaz ellenben, hogy mindenki annyi éves, amennyi a személyi igazolványába bele van írva.
Tabi László
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ezekkel a kategórikus kijelentésekkel nem igazán értek egyet. Úgy érzem, ebben az esetben külön kell tárgyalni a biológiai és a szellemi életkort. Tény és való, hogy fizikailag annyi idős mindenki, amennyi a személyazonosságijába bele van írva, azonban ha nem a biológiai életkort tárgyaljuk, akkor érvényes az a kijelentés, miszerint mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Természetesen ezúttal sem az az érték a mérvadó, amely azokban a pillanatokban születik, amikor az illető teljesen kimerült, vagy épp pesszimista.
VálaszTörlésNo, meglehet, hogy ez egy kicsit bonyolultra sikeredett. Amúgy január végétől követem a blogodat, és furcsállottam, hogy egész februárban nem írtál. Örülök, hogy újból született néhány bejegyzés.
Jééé, valaki olvassa??? :)))
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólást, egyet értek Veled, ez az idézet pont ezért került ide, mert szárazon, kategórikusan jelent ki dolgokat és pont ezért gondolkodtat el.
Mellesleg egy rossz pillanatomban "követtem el" pont, ahogy Te írtad ... pesszimista hangulatban.
Értem :) Viszont, ha nem tévedek, akkor mostanra a pesszimista hangulat már szertefoszlott (s remélhetőleg nem vette át egy másik a helyét).
VálaszTörlésAmúgy igen, olvasom - ha jól emlékszem, egy idézetet kerestem januárban, és ennek következtében bukkantam a blogodra.
Még nem rajzolódott ki előttem teljesen, de szimpatikus a kritériumrendszered, amely szerint kiválogatod és közzéteszed az idézeteket.
Tehát maradok hűséges olvasód :)
Sajnos átvette:( azért is állt le ideiglenesen az "idézetvadászat".
VálaszTörlésNincs kifejezett kritériumrendszerem, pillanatnyi érzések, hangulatok irányítanak.
De visszatérek:)
"belédolvastam"
VálaszTörlés:) tetszik ez a kifejezés (nagyon).
VálaszTörlésSajnos mostanában ott is többnyire pesszimista hangulat leledzik. Vagy legalábbis amolyan szürke-analitikus. Amolyan lelki lomtár.
Az ember amikor derűs, mintha ritkábban érezne késztetést az írásra.
A kritériumrendszeredet pedig nevezzük akkor pillanatnyi kritériumrendszernek. De bárminek is nevezzük, tény, hogy szívesen olvasom a gyűjteményed. Leszögezve :)