csokinyuszi
egyszerűen csak egy "gyűjtemény"
csny
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
►
2013
(5)
►
február
(5)
►
2011
(52)
►
augusztus
(14)
►
június
(2)
►
március
(19)
►
január
(17)
▼
2010
(362)
►
november
(24)
►
október
(20)
►
szeptember
(29)
►
augusztus
(27)
►
július
(24)
►
június
(25)
►
május
(85)
▼
április
(107)
Olyan csönd van
Kívánom neked a csend szépségét
A csend nem csupán
Úgy tűnik, csak az öregek
Néha csend tölti be a szívet
Néha felelni kell az élet
Vannak bűneink
A szeretet egyfajta vívmány
Végül nem bán már az ember semmit
A szomorúság nagy erő
Ha valami korán jön vagy késik
Egy bizonyos kor után
Időről időre megéri behunyni a szemedet
Nincs kézzel fogható zár
Mit is keresünk mi, ha nem a tetszést?
Az ember csak akkor értékeli
Az álmatlanság nemcsak azért gyötrő
A szellem szépsége csodálatot
A szellem egyetlen mozdulatában
A sárkányunkat, démonainkat
A gyűlölködő, elutasító gondolat
A léleknek is van bája
A szeretet hangja muzsika
Helytelen azt hinnünk
Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned
Vannak pillanatok az életben
Most már biztos vagyok benne
Soha ne feledd
Van egy régi legenda
Amikor te egyedül vagy
A magány az az állapot
Elég, ha az ember elhiszi
Ugyanúgy nem tudod a bizalmat megjátszani
Utálom a gyanakvást
Mindenki kétféle beállítottságú lehet
Minden borból inni kell
Rájöttem, hogy a keresés
Emberi dolgokban - különösen, ha kényes
Ha valaki azt mondja
Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó
Mikor hűséget követelünk
Olyan fárasztó
Különös, a magyar nyelvben összecseng
Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit
Milyen kivételes ajándék a mosoly!
Boldogtalanságunk egyik fő oka
Semmi sem égeti úgy a szívet
Mióta tegnap megcsókoltalak
Megtehetnéd - a kedvemért
Nem érdekel, hogy miből élsz
Az idő túl lassú azoknak
A fájdalom senkit nem kímél
A világ nem tud legyőzni bennünket
Nem gondoltam, hogy létezik ekkora szomorúság
Ha nem próbálod meg
Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni
Nem boldog vagyok, hanem vidám
Ahogy mindig is hitte, a fájdalom
A gyötrelem és gyönyörűség határosak
Álld helyed bátran
Áttetsző arany ingében ragyogva
Mindenkiben benne lakozik valami vad
Érezd át a fájdalmat
Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember
Nem hiszek a véletlen találkozásokban
Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek
Miből készült az anyag
Az igazságok közül
Minden bajra
Ha a sértést méltósággal akarod elviselni
Amíg vársz a pillanatra
Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy
Ez az egy élet adatott neked
S ha Te is egyszer-másszor szomorú leszel
Vannak olyan napok
A fájdalom olyasvalami
Ha pedig valóban nem tehetsz semmit
Nehéz időket átvészelni olyan
Amikor úgy érzem, hogy semmi sem sikerül
Ilyen az élet!
Ne engedd, hogy a körülmények
Valahányszor azt éreztem, hogy ura vagyok a helyze...
Emlékeznünk kell arra
A tengerpartról látszik egy sziget
Barát az, akire figyelsz
A sors akkor állít minket nagy döntések elé
Abszolút szabadság nem létezik
Bármikor, ha nagyon fontos döntés előtt állunk
Ha a társunk váratlanul beleszeret valakibe
A szerelem művészete abból áll
Igazi erő kell ahhoz
S a dalok tanulsága mindig annyi
Amikor megcsalják az embert
A hűségesek csak a hétköznapi
Ilyen könnyeket az ember akkor ejt
Amikor sírsz szivárvány színűvé lesz a szemed
Más ember szeme láttára sírni
Mindig mondj igent a jelen pillanatra
A szád jutott eszembe
►
március
(6)
►
február
(15)
Magamról
csokinyuszi
Budapest
"Légy hasonló az égen szálló madárhoz... aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében."
Teljes profil megtekintése
2010. április 7., szerda
Hiába szeretjük bukott angyaloknak
Hiába szeretjük bukott angyaloknak tekinteni magunkat, ha valójában felkapaszkodott majmok vagyunk.
Desmond Morris
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése