Nem tudhatjuk, milyen mély, milyen tágas a szívünk, míg a nyomorúság rá nem bocsátja felhőit és el nem árasztja sötétséggel.
Charlotte Bronte
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
egyszerűen csak egy "gyűjtemény"
csny
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
-
▼
2010
(362)
- ► szeptember (29)
-
▼
április
(107)
- Olyan csönd van
- Kívánom neked a csend szépségét
- A csend nem csupán
- Úgy tűnik, csak az öregek
- Néha csend tölti be a szívet
- Néha felelni kell az élet
- Vannak bűneink
- A szeretet egyfajta vívmány
- Végül nem bán már az ember semmit
- A szomorúság nagy erő
- Ha valami korán jön vagy késik
- Egy bizonyos kor után
- Időről időre megéri behunyni a szemedet
- Nincs kézzel fogható zár
- Mit is keresünk mi, ha nem a tetszést?
- Az ember csak akkor értékeli
- Az álmatlanság nemcsak azért gyötrő
- A szellem szépsége csodálatot
- A szellem egyetlen mozdulatában
- A sárkányunkat, démonainkat
- A gyűlölködő, elutasító gondolat
- A léleknek is van bája
- A szeretet hangja muzsika
- Helytelen azt hinnünk
- Ne hagyd, hogy a tűz kialudjon benned
- Vannak pillanatok az életben
- Most már biztos vagyok benne
- Soha ne feledd
- Van egy régi legenda
- Amikor te egyedül vagy
- A magány az az állapot
- Elég, ha az ember elhiszi
- Ugyanúgy nem tudod a bizalmat megjátszani
- Utálom a gyanakvást
- Mindenki kétféle beállítottságú lehet
- Minden borból inni kell
- Rájöttem, hogy a keresés
- Emberi dolgokban - különösen, ha kényes
- Ha valaki azt mondja
- Elbizonytalanodni tulajdonképpen jó
- Mikor hűséget követelünk
- Olyan fárasztó
- Különös, a magyar nyelvben összecseng
- Úgy szeretni, hogy nem várok cserébe semmit
- Milyen kivételes ajándék a mosoly!
- Boldogtalanságunk egyik fő oka
- Semmi sem égeti úgy a szívet
- Mióta tegnap megcsókoltalak
- Megtehetnéd - a kedvemért
- Nem érdekel, hogy miből élsz
- Az idő túl lassú azoknak
- A fájdalom senkit nem kímél
- A világ nem tud legyőzni bennünket
- Nem gondoltam, hogy létezik ekkora szomorúság
- Ha nem próbálod meg
- Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem
- A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni
- Nem boldog vagyok, hanem vidám
- Ahogy mindig is hitte, a fájdalom
- A gyötrelem és gyönyörűség határosak
- Álld helyed bátran
- Áttetsző arany ingében ragyogva
- Mindenkiben benne lakozik valami vad
- Érezd át a fájdalmat
- Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember
- Nem hiszek a véletlen találkozásokban
- Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek
- Miből készült az anyag
- Az igazságok közül
- Minden bajra
- Ha a sértést méltósággal akarod elviselni
- Amíg vársz a pillanatra
- Furcsa, ahogy az idő az ember fölött tovamegy
- Ez az egy élet adatott neked
- S ha Te is egyszer-másszor szomorú leszel
- Vannak olyan napok
- A fájdalom olyasvalami
- Ha pedig valóban nem tehetsz semmit
- Nehéz időket átvészelni olyan
- Amikor úgy érzem, hogy semmi sem sikerül
- Ilyen az élet!
- Ne engedd, hogy a körülmények
- Valahányszor azt éreztem, hogy ura vagyok a helyze...
- Emlékeznünk kell arra
- A tengerpartról látszik egy sziget
- Barát az, akire figyelsz
- A sors akkor állít minket nagy döntések elé
- Abszolút szabadság nem létezik
- Bármikor, ha nagyon fontos döntés előtt állunk
- Ha a társunk váratlanul beleszeret valakibe
- A szerelem művészete abból áll
- Igazi erő kell ahhoz
- S a dalok tanulsága mindig annyi
- Amikor megcsalják az embert
- A hűségesek csak a hétköznapi
- Ilyen könnyeket az ember akkor ejt
- Amikor sírsz szivárvány színűvé lesz a szemed
- Más ember szeme láttára sírni
- Mindig mondj igent a jelen pillanatra
- A szád jutott eszembe
Magamról
- csokinyuszi
- Budapest
- "Légy hasonló az égen szálló madárhoz... aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése